Azok a napok

 2010.02.25. 19:12

Melyikek is??? :)

Azok, amelyek kellemes emlékként vannak meg az emlékünkben, és ha néha el is felejtjük őket, akkor lesz még hasonló, ami emlékeztet a feledettekre. :)

Mint például, amilyen a most vasárnap volt. :)

Lementem egy nagyon kedves barátnőmhöz, kaptam finom ebédet és természetesen a délután folyamán életünk történéseit próbáltuk átrágni, hol komolyabb, hol komolytalanabb formában. :)

Ami a legeslegjobb volt... :) Sétálni a város főutcáján, beszélgetni, érezni, hogy nem kell sietni semerre. Aztán beülni egy kis cukrászdába, sütit enni, kávézni, aztán megint bóklászni a jó időben.

Miért volt ez a legeslegjobb?
Mert ez volt az a rész, ami emlékeztetett arra, hogy mennyire szeretem azt, amikor nyáron kimegyek az egyik barátomhoz, és végig járjuk azt a kis óvárosi részt, amit minden évben, fagyizunk egyet, leülünk egy padra a parkban, és csak nézelődünk, vagy az élet nagy kérdéseit feszegetjük. 
Vagy arra, amikor kint vagyok Párizsban, és csak leülök a Tuilleriák kertjében süttetni magam, vagy írni, vagy olvasni, esetleg a Luxemburg kertben a füvön üldögélni, vagy az Eiffel torony alatt ülni, és nézni a csodás emberforgatagot. 

Köszönöm! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://frenchlady.blog.hu/api/trackback/id/tr481790343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Cipó 2010.03.08. 14:39:43

Ohh, micsoda megtiszteltetés.
"Az én városom."
süti beállítások módosítása