Melyikek is??? :)

Azok, amelyek kellemes emlékként vannak meg az emlékünkben, és ha néha el is felejtjük őket, akkor lesz még hasonló, ami emlékeztet a feledettekre. :)

Mint például, amilyen a most vasárnap volt. :)

Lementem egy nagyon kedves barátnőmhöz, kaptam finom ebédet és természetesen a délután folyamán életünk történéseit próbáltuk átrágni, hol komolyabb, hol komolytalanabb formában. :)

Ami a legeslegjobb volt... :) Sétálni a város főutcáján, beszélgetni, érezni, hogy nem kell sietni semerre. Aztán beülni egy kis cukrászdába, sütit enni, kávézni, aztán megint bóklászni a jó időben.

Miért volt ez a legeslegjobb?
Mert ez volt az a rész, ami emlékeztetett arra, hogy mennyire szeretem azt, amikor nyáron kimegyek az egyik barátomhoz, és végig járjuk azt a kis óvárosi részt, amit minden évben, fagyizunk egyet, leülünk egy padra a parkban, és csak nézelődünk, vagy az élet nagy kérdéseit feszegetjük. 
Vagy arra, amikor kint vagyok Párizsban, és csak leülök a Tuilleriák kertjében süttetni magam, vagy írni, vagy olvasni, esetleg a Luxemburg kertben a füvön üldögélni, vagy az Eiffel torony alatt ülni, és nézni a csodás emberforgatagot. 

Köszönöm! :)