Akik ismernek, vagy nemrég olvasták a blogomat, tudják, hogy láthatóan és hallhatóan is megint szerelmes vagyok, ami nagyon jó dolog, hiszen nem mostanában történt ez meg velem utoljára. :)

Igen, szerelmes vagyok, az érzés minden pozitív és negatív részével együtt. :) (Ok, azért inkább pozitív az egész)

Egyenlőre azt hiszem a plátói szerelem kategóriájában vagyok, de legalább már ez is valami. :) 
Szóval sok kavargó érzés, félelem, lila köd, gondolkodás, és ezekhez hasonló között ma egy kis nyugtató meditáció segítségével sikerült rájönnöm, hogy talán inkább a lehetőségbe vagyok szerelmes, nem is az illetőbe. Tehát mondhatjuk akár azt is, hogy a szerelembe vagyok szerelmes. :) 

Ez már nagyon jó út ahhoz, hogy szép lassan elérjek oda is, hogy ne csak a szerelembe, hanem a majdani illetőbe is szerelmes legyek. :)